Mit érdemes tudni a kétfaktoros azonosításról?

A kétfaktoros azonosítás (angolul Two-Factor Authentication, röviden 2FA) lényege, hogy a bejelentkezéshez egy második, egészen eltérÅ‘ „védelmi réteget” is használunk a jelszó mellett. 

Ha a jelszót valaki véletlenül (vagy csalási céllal) megszerezné, még mindig szüksége lesz egy további kódra, biometrikus azonosításra vagy más, bizalmas információra. Ezzel a lépéssel jelentősen csökken annak az esélye, hogy illetéktelenek hozzáférjenek a személyes adatainkhoz, pénzügyi tranzakcióinkhoz vagy akár a vállalati rendszerek belső információihoz.

A gyakorlatban a kétfaktoros azonosításnál leggyakrabban SMS-ben kapott, egyszer használatos kódot kell megadnunk, miután beírtuk a jelszavunkat. 

Egyre népszerűbb ugyanakkor a hitelesítÅ‘ alkalmazások (például Google Authenticator, Microsoft Authenticator) használata is, ahol az okostelefonra telepített app generál néhány másodpercre érvényes kódot. Számos banki szolgáltatás pedig úgynevezett push-értesítéseket küld a mobilalkalmazásba, ahol az ügyfélnek jóvá kell hagynia, hogy valóban Å‘ indította-e a belépést. 

Szintén fontos szerepet játszhat a biometrikus azonosítás, amikor a felhasználó ujjlenyomatát vagy arcképét ellenőrzi egy eszköz. A közös pont minden esetben az, hogy a jelszó mellett valamilyen, általában rövid ideig érvényes vagy csak a tulajdonos által birtokolt információra is szükség van.

Erre a védelemre már számtalan területen találhatunk példát a mindennapokban. Akár a legismertebb közösségi oldalaknál, e-mail szolgáltatásoknál vagy épp a netbank belépésnél is felkínálják a kéttényezős megoldás beállítását.

A vállalati környezetben, ahol a belső rendszerek és értékes adatbázisok biztonsága kulcsfontosságú, szintén elengedhetetlen, hogy a kollégák kétfaktoros védelemmel lépjenek be az adott platformra.

A beállítás folyamata rendszerint egyszerű, és a legtöbb oldal vagy alkalmazás lépésrÅ‘l lépésre végigvezet rajta. 

Általában a „Biztonság” menüponton belül kereshetjük a lehetőséget, ahol kiválaszthatjuk, hogy SMS-kódot, hitelesítő appot vagy más módszert szeretnénk használni. A rendszer ezután gyakran generál egy QR-kódot, amelyet az okostelefonos alkalmazásunkkal beolvasva érhetjük el a második védelmi réteget.

Nagyon fontos, hogy ha tehetjük, állítsunk be valamilyen „vészhelyzeti” megoldást is — például másodlagos telefonszámot vagy tartalék kódokat — arra az esetre, ha elveszítenénk a telefonunkat, vagy megszűnne az SMS-szolgáltatásunk.

A kétfaktoros azonosítás előnyei között a magasabb biztonság és a könnyű használhatóság szerepel, hátránya viszont, hogy ha valamilyen okból nem férünk hozzá a telefonunkhoz, nehezebb lehet belépni a fiókunkba. Ám épp emiatt érdemes komolyan venni: ha az eszközünket elveszítjük, a tolvaj sem feltétlenül tud bejutni a fiókunkba a második felület nélkül.

Mindezek ismeretében már jól látszik, miért válnak világszerte egyre elterjedtebbé a kétfaktoros azonosítási megoldások. 
Nem csupán pénzügyi vagy hivatalos ügyekben, hanem a mindennapi levelezésben, a közösségi médiában és munkahelyi környezetben is fontos szerepet kap, ahogyan a közigazgatási (pl ügyfélkapus és DÁP) eljárások során is a jövőben.

A szakértők évek óta hangsúlyozzák, hogy az erős jelszó, a gyakori jelszómódosítás és a kétfaktoros azonosítás kombinációja az egyik leghatékonyabb módja a kiberbűnözők távoltartásának. A plusz néhány másodperc, amit a második kód megadása jelent, szinte eltörpül amellett az előny mellett, amit a nagyobb biztonság nyújt.

Ha tehát legközelebb arra figyelmeztet a Facebook, a Gmail vagy a banki alkalmazásunk, hogy van lehetőség a kétfaktoros azonosítás beállítására, érdemes élni vele. Néhány perces teendő, amely hosszú távon megsokszorozhatja az online felületeken őrzött adataink védelmét. Akik pedig már kipróbálták, azt tapasztalják, hogy a kezdeti óvatosság után hamar természetessé válik ez a pluszlépés, és nélküle már szinte furcsa is lenne a bejelentkezés.